Folyamatosan a
szemünk előtt
jövő
ELLENÁLLÓ NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE FENNTARTHATÓ MÓDSZEREKKEL
lebeg a
A közeljövőbe tekintve milyen előrelépésekre számít a két kutató? „Az egyik olyan gyakorlat, amely biztosan teret fog nyerni, a precíziós tápanyagpótlás” – véli Wim. De mit is jelent ez pontosan? Arca felvilágosít bennünket: „Jelenleg gyakran az összes növényfajtát ugyanazon tápanyag-utánpótlási és öntözési rendszer szerint termesztik, figyelmen kívül hagyva az egyes növények sajátos igényeit. A jövőben várhatólag az egykomponensű tápanyagok fognak elterjedni, így a termelő a tápanyagokat a kívánt arányban tudja biztosítani a növény számára.” A vízhasználatot illetően a két kutató szerint a termelők szélesebb körben alkalmazzák majd az esővizet első számú vízforrásként, amelyet újrahasznosító forrásból származó vízzel – tisztított és sótalanított szennyvízzel (és nem sótalanított kútvízzel) – egészítenek majd ki, és az öntözést egybekötik majd a tápanyagpótlással.
„Bizonyos tápanyagok, például a foszfát és a kálium nem megújuló erőforrások, ezért ezekből hiány fog kialakulni. A hiányt úgy lehet megoldani, hogy a fogyasztói társadalmat újrahasznosító közösséggé alakítjuk. Például úgy, hogy visszanyerjük az ásványi anyagokat a szennyvízből. Vagy, hogy a mezőgazdaságban használt trágyából kivont nitrogénfelesleget újrahasznosítjuk a kertészetben.”
És természetesen még ott a technológia! Érzékelőkkel végzett teljesen automata mérések, mintavétel robotokkal, mesterséges intelligencia alkalmazásával megvalósuló távoli növénytermesztés, számítógép által összeállított tápanyagpótlási tervek, a piszkos munkát elvégző robotok, a melegház felügyeletét önállóan ellátó drónok és kamerák... A jövőben mindez valósággá válhat.
DRÓNOK ÉS ADATGYŰJTÉS
BÖVEBBEN
JÖVŐORIENTÁLT TERMELÉS
A jövőben is helytálló, fenntartható módon való termelést nem olyan nehéz megvalósítani. Arca és Wim ad néhány praktikus tanácsot, amelyek akár azonnal átültethetők a gyakorlatba!
Használjunk szabályozott feltáródású műtrágyákat (pl. Osmocote Exact), öntözéses tápanyag-utánpótlással kombinálva. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző növényfajtákat igényeik szerint lássuk el tápanyaggal, miközben továbbra is egyidejűleg végezzük öntözésüket. A cserepesorchidea-termesztés terén végzett kutatások azt mutatják, hogy az EC-érték és a teljes nitrogénkibocsátás jelentősen csökkenthető, ha szabályozott feltáródású műtrágyákat adunk a termesztőközeghez, és újrahasznosítjuk az elfolyó vizet (recirkuláció).
1
Amennyiben az egyes növényfajták számára külön tápanyag-utánpótlási tervet kívánunk összeállítani, elsőként mérjük fel a növények fejlődését, egészségi állapotát és termesztési körülményeit. Amint feltérképeztük az egyes növényfajták eltérő igényeit, azok alapján átalakíthatjuk tápanyag-utánpótlási és öntözési tervünket. Ily módon növelhetjük a hozamot, valamint hatékonyabbá tehetjük a tápanyagpótlást és egészségesebbé a növényeket.
2
Törekedjünk arra, hogy megtaláljuk az ideális egyensúlyt kertészetünk környezeti lábnyomának csökkentése és a hozam növelése között. Vegyük számba az összes körülményt és energiafogyasztó tényezőt, és végezzük el a szükséges átalakításokat. Vizsgáljuk meg magát a melegházat: a szellőztetést, a védőernyőket, a fűtést, az öntözőrendszert és a megvilágítást. Mindezen tényezők egymástól függetlenül is optimalizálhatók. Ez az úgynevezett „Új termelés” irányvonal.
3
Ne csak a robotokra és adatokra építsünk! A sikeres növénytermesztéshez továbbra is szükség van az emberi szakértelemre. Vessük be a növényfiziológia és természetismeret terén szerzett összes tudásunkat és tapasztalatunkat. Gondoljuk át, hogyan fejlődnek a növények, és hogyan tudjuk a megfelelő körülmények és tápanyag-utánpótlási tervek révén segíteni fejlődésüket.
4
Arca Kromwijk és Wim Voogt a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet tudományos kutatói (szakterületük a melegházi kertészet).
Mindent tudnak, amit a növénytermesztésről tudni lehet, és mindig egy lépéssel mások előtt járnak. Különböző szakterületeket érintő kutatómunkájuk során arra összpontosítanak, hogy a növénytermesztés új módszereinek felfedezése és a hagyományos technikák tökéletesítése révén megóvják a növényeket a kártevőktől, és egyúttal mérsékeljék a környezetet érő káros hatásokat. A melegházi kertészet jelenéről és (közel)jövőjéről beszélgettünk velük.
LEFELÉ GÖRGETÉS
Arca hozzáteszi: „A műtrágyák fokozhatják az ellenálló képességet, ugyanakkor – egyesek elképzeléseivel ellentétben – csodát nem tudnak tenni. Néhány általunk tanulmányozott tápanyag azonban úgy tűnik, pozitív hatást gyakorol. Az egyik ilyen anyag a szilikon, amely az uborka, a rózsa és az eper tekintetében késlelteti a lisztharmat kifejlődését. Kedvező hatással bír a kalcium is. Rájöttünk arra, hogy a kalciumhiányos növényi sejtek fogékonyabbak a Botrytis gombára, segíthet tehát, ha plusz kalciummal gazdagítjuk a tápanyagellátást. A betegséget ugyanakkor nem tudja teljes mértékben megelőzni.”
A növények ellenálló képességét növelhetjük úgy is, hogy szabályozzuk a melegházban uralkodó páratartalmat, hiszen a meleg és nedves környezet különösen kedvez a gombák fejlődésének. Emellett kijuttathatunk a termőterületre hasznos baktériumokat, és elhelyezhetjük a kártevők természetes ellenségeit is. A Wageningeni Egyetemen és Kutatóintézetben vizsgálják azt is, hogy a talajban élő baktériumok és gombák milyen hatást gyakorolnak a növények ellenálló képességére. 2020 folyamán tesztelik azt a hipotézist, amely szerint a kiegyensúlyozott arányban talajba juttatott tápanyagok, például a hagyományos műtrágyák helyett szabályozott feltáródású műtrágyák használata révén sokszínűbbé tehető a talaj élővilága, ami javítja a növények egészségi állapotát.
MELEGHÁZ
2030
A Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet bleiswijki (NL) telepén rózsaszín fény szűrődik ki az egyik melegházból. „Üdvözlünk 2030 melegházában!” – mosolyog Wim.
Miután a vegyi növényvédő szerek használatára vonatkozó törvényhozás egyre szigorúbb, a társadalom pedig ökológiai lábnyomának csökkentésére ösztönzi a kertészeti ágazatot, a kezelések helyett a megelőzés kerül középpontba. A növényi betegségek és kártevők vegyi anyagokkal vagy egyéb, energiaigényes módszerekkel történő leküzdése helyett a két kutató a növénykárosodás megakadályozására helyezi a hangsúlyt. „A növények ellenálló képességének vizsgálata során két tényező játszik kiemelt szerepet: a növény és annak környezete. Az erősebb növény kevésbé fogékony a kártevőkre, gombákra és betegségekre, a növény környezete pedig jelentős mértéken befolyásolja a növény egészségi állapotát” – magyarázza Wim.
ELLENÁLLÓ NÖVÉNYEK
Folyamatosan a
szemünk előtt
jövő
ELLENÁLLÓ NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE FENNTARTHATÓ MÓDSZEREKKEL
Arca Kromwijk és Wim Voogt a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet tudományos kutatói (szakterületük a melegházi kertészet).
Mindent tudnak, amit a növénytermesztésről tudni lehet, és mindig egy lépéssel mások előtt járnak. Különböző szakterületeket érintő kutatómunkájuk során arra összpontosítanak, hogy a növénytermesztés új módszereinek felfedezése és a hagyományos technikák tökéletesítése révén megóvják a növényeket a kártevőktől, és egyúttal mérsékeljék a környezetet érő káros hatásokat. A melegházi kertészet jelenéről és (közel)jövőjéről beszélgettünk velük.
A közeljövőbe tekintve milyen előrelépésekre számít a két kutató? „Az egyik olyan gyakorlat, amely biztosan teret fog nyerni, a precíziós tápanyagpótlás” – véli Wim. De mit is jelent ez pontosan? Arca felvilágosít bennünket: „Jelenleg gyakran az összes növényfajtát ugyanazon tápanyag-utánpótlási és öntözési rendszer szerint termesztik, figyelmen kívül hagyva az egyes növények sajátos igényeit. A jövőben várhatólag az egykomponensű tápanyagok fognak elterjedni, így a termelő a tápanyagokat a kívánt arányban tudja biztosítani a növény számára.” A vízhasználatot illetően a két kutató szerint a termelők szélesebb körben alkalmazzák majd az esővizet első számú vízforrásként, amelyet újrahasznosító forrásból származó vízzel – tisztított és sótalanított szennyvízzel (és nem sótalanított kútvízzel) – egészítenek majd ki, és az öntözést egybekötik majd a tápanyagpótlással.
„Bizonyos tápanyagok, például a foszfát és a kálium nem megújuló erőforrások, ezért ezekből hiány fog kialakulni. A hiányt úgy lehet megoldani, hogy a fogyasztói társadalmat újrahasznosító közösséggé alakítjuk. Például úgy, hogy visszanyerjük az ásványi anyagokat a szennyvízből. Vagy, hogy a mezőgazdaságban használt trágyából kivont nitrogénfelesleget újrahasznosítjuk a kertészetben.”
És természetesen még ott a technológia! Érzékelőkkel végzett teljesen automata mérések, mintavétel robotokkal, mesterséges intelligencia alkalmazásával megvalósuló távoli növénytermesztés, számítógép által összeállított tápanyagpótlási tervek, a piszkos munkát elvégző robotok, a melegház felügyeletét önállóan ellátó drónok és kamerák... A jövőben mindez valósággá válhat.
DRÓNOK ÉS ADATGYŰJTÉS
Miután a vegyi növényvédő szerek használatára vonatkozó törvényhozás egyre szigorúbb, a társadalom pedig ökológiai lábnyomának csökkentésére ösztönzi a kertészeti ágazatot, a kezelések helyett a megelőzés kerül középpontba. A növényi betegségek és kártevők vegyi anyagokkal vagy egyéb, energiaigényes módszerekkel történő leküzdése helyett a két kutató a növénykárosodás megakadályozására helyezi a hangsúlyt. „A növények ellenálló képességének vizsgálata során két tényező játszik kiemelt szerepet: a növény és annak környezete. Az erősebb növény kevésbé fogékony a kártevőkre, gombákra és betegségekre, a növény környezete pedig jelentős mértéken befolyásolja a növény egészségi állapotát” – magyarázza Wim.
ELLENÁLLÓ NÖVÉNYEK
Arca hozzáteszi: „A műtrágyák fokozhatják az ellenálló képességet, ugyanakkor – egyesek elképzeléseivel ellentétben – csodát nem tudnak tenni. Néhány általunk tanulmányozott tápanyag azonban úgy tűnik, pozitív hatást gyakorol. Az egyik ilyen anyag a szilikon, amely az uborka, a rózsa és az eper tekintetében késlelteti a lisztharmat kifejlődését. Kedvező hatással bír a kalcium is. Rájöttünk arra, hogy a kalciumhiányos növényi sejtek fogékonyabbak a Botrytis gombára, segíthet tehát, ha plusz kalciummal gazdagítjuk a tápanyagellátást. A betegséget ugyanakkor nem tudja teljes mértékben megelőzni.”
A növények ellenálló képességét növelhetjük úgy is, hogy szabályozzuk a melegházban uralkodó páratartalmat, hiszen a meleg és nedves környezet különösen kedvez a gombák fejlődésének. Emellett kijuttathatunk a termőterületre hasznos baktériumokat, és elhelyezhetjük a kártevők természetes ellenségeit is. A Wageningeni Egyetemen és Kutatóintézetben vizsgálják azt is, hogy a talajban élő baktériumok és gombák milyen hatást gyakorolnak a növények ellenálló képességére. 2020 folyamán tesztelik azt a hipotézist, amely szerint a kiegyensúlyozott arányban talajba juttatott tápanyagok, például a hagyományos műtrágyák helyett szabályozott feltáródású műtrágyák használata révén sokszínűbbé tehető a talaj élővilága, ami javítja a növények egészségi állapotát.
MELEGHÁZ
2030
A Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet bleiswijki (NL) telepén rózsaszín fény szűrődik ki az egyik melegházból. „Üdvözlünk 2030 melegházában!” – mosolyog Wim.
A Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet bleiswijki (NL) telepén rózsaszín fény szűrődik ki az egyik melegházból. „Üdvözlünk 2030 melegházában!” – mosolyog Wim. „Olyan különféle melegházi innovációkkal kísérletezünk itt, amelyek lehetővé teszik a kibocsátásmentes, fosszilis energiát nem igénylő, vegyi növényvédő szerek nélküli növénytermesztést. Például piros/kék LED fényeket használunk, amelyek kevesebb meleget bocsátanak ki, mint a hagyományos nagynyomású nátriumgőzlámpák (HPS lámpák). Használatuk ezért energiatakarékosabb, mivel kevésbé kell hűteni ahhoz, hogy a melegházban biztosítani tudjuk a termeléshez ideális hőmérsékletet. Egy másik kísérletünk során teljesen új módszer alkalmazásával termesztjük a fréziát: a talaj fölött elhelyezett homokágyban.” A megvalósított ötletek közé tartozik még a felesleges hő újrahasznosítása, több védőernyő alkalmazása az optimális szigetelés érdekében, a hőszivattyúk és a megnövelt hőfelvevő felület. Bizonyos kutatási területeken úgynevezett állóhadsereget helyeztünk el a melegházban. Ez a kártevők természetes ellenségeiből álló hadsereg támadásra készen várja, hogy megjelenjenek bizonyos kártevők első példányai. „Ebben a futurisztikus melegházban nincs lehetetlen!”
A Melegház 2030 projekt a Holland Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Élelmiszerügyi Minisztérium, valamint a „Kas als energiebron” (Melegház, mint energiaforrás) program finanszírozásában valósult meg.
JÖVŐORIENTÁLT TERMELÉS
A jövőben is helytálló, fenntartható módon való termelést nem olyan nehéz megvalósítani. Arca és Wim ad néhány praktikus tanácsot, amelyek akár azonnal átültethetők a gyakorlatba!
Használjunk szabályozott feltáródású műtrágyákat (pl. Osmocote Exact), öntözéses tápanyag-utánpótlással kombinálva. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző növényfajtákat igényeik szerint lássuk el tápanyaggal, miközben továbbra is egyidejűleg végezzük öntözésüket. A cserepesorchidea-termesztés terén végzett kutatások azt mutatják, hogy az EC-érték és a teljes nitrogénkibocsátás jelentősen csökkenthető, ha szabályozott feltáródású műtrágyákat adunk a termesztőközeghez, és újrahasznosítjuk az elfolyó vizet (recirkuláció).
1
Amennyiben az egyes növényfajták számára külön tápanyag-utánpótlási tervet kívánunk összeállítani, elsőként mérjük fel a növények fejlődését, egészségi állapotát és termesztési körülményeit. Amint feltérképeztük az egyes növényfajták eltérő igényeit, azok alapján átalakíthatjuk tápanyag-utánpótlási és öntözési tervünket. Ily módon növelhetjük a hozamot, valamint hatékonyabbá tehetjük a tápanyagpótlást és egészségesebbé a növényeket.
2
Törekedjünk arra, hogy megtaláljuk az ideális egyensúlyt kertészetünk környezeti lábnyomának csökkentése és a hozam növelése között. Vegyük számba az összes körülményt és energiafogyasztó tényezőt, és végezzük el a szükséges átalakításokat. Vizsgáljuk meg magát a melegházat: a szellőztetést, a védőernyőket, a fűtést, az öntözőrendszert és a megvilágítást. Mindezen tényezők egymástól függetlenül is optimalizálhatók. Ez az úgynevezett „Új termelés” irányvonal.
3
Ne csak a robotokra és adatokra építsünk! A sikeres növénytermesztéshez továbbra is szükség van az emberi szakértelemre. Vessük be a növényfiziológia és természetismeret terén szerzett összes tudásunkat és tapasztalatunkat. Gondoljuk át, hogyan fejlődnek a növények, és hogyan tudjuk a megfelelő körülmények és tápanyag-utánpótlási tervek révén segíteni fejlődésüket.
4
lebeg a