jövőbetekintő

INTÉZKEDÉS

amelyet már ma meghozhatunk

Miért várnánk a jövőre, amikor már ma tehetünk a változásért? A The Green Times magazin Európa négy különböző pontjain tevékenykedő szakértői által adott tippet tár olvasói elé, amelyek segítségével könnyedén fenntarthatóbbá és korszerűbbé tehetik termelésüket. Gondolatébresztő tanácsok!

Dr. Gianluigi Nario, Olaszország – a nitrogén- és műtrágyahasználat szakértője (IT)

Heinrich Beltz, Bad Zwischenahn-i kutatóközpont (DE)

Az utóbbi néhány évben szárazabb nyarakkal, ugyanakkor hevesebb esőzésekkel kellett szembe néznünk. Emiatt egyre fontosabbá válik a megfelelő vízgazdálkodás. A vízminőség, a vízelosztás és a vízelvezetés a jövőorientált kertészet kulcsa.

Hogyan ellensúlyozhatjuk a klímahelyzetet? Megfelelő vízgazdálkodással. Gyűjtsük a vizet, és gondoskodjunk a kútvíz jó minőségéről. Bizonyos esetekben ez azt jelenti, hogy le kell cserélni a kutakat, ha a belőlük nyert víz minősége nem megfelelő (például túl klóros). Esetenként pedig farost vagy kókuszalapú anyag használatával vagy hozzáadásával javíthatjuk táptalajunk vízelvezető képességét. Megfelelő vízgazdálkodást eredményezhet az is, ha konténeres termőterületünkbe befektetve lávaágyat vagy jó vízelvezető képességű, sekély termőterületet alakítunk ki.

TAKARÉKOSKODJUNK A VÍZZEL

2

Napjainkban az agrárágazatban mindenki drónokról és adatérzékelésről beszél. Rendelkezése állnak azonban kevésbé futurisztikus megoldások is, amelyekkel akár a mai naptól tökéletesíthetjük termelési gyakorlatainkat. Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy mit teszünk.

Ahogyan a mondás tartja: „a mérés tudás”. Kezdjünk el hát mérni! A termelőknek nincs szükségük költséges műszerekre ahhoz, hogy mérni tudják a sikeres növénytermesztés két alapvető tényezőjét: az öntözést és a tápanyagpótlást. Tudja, hogy négyzetméterenként hány mm vizet juttat ki, és mikor kell öntöznie? Képes előre látni, hogy mikor esik a legtöbb csapadék? Szokott mintát venni a virágföldből, hogy meghatározza annak tápanyagtartalmát?

Rendszeres adatgyűjtés révén felismerhetjük a tendenciákat, és rendkívül értékes ismeretekhez juthatunk. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az öntözési és tápanyagpótlási gyakorlatunk átalakításával megelőzzük a problémák kialakulását. De először el kell kezdenie az adatgyűjtést. Gyerünk, vágjon bele!

LEGYÜNK TISZTÁBAN AZZAL, MIT TESZÜNK: GYŰJTSÜNK ADATOKAT

3

Johan van den Broek, Delphy – Az élelmiszer- és virágtermesztés világszintű szakértője (NL)

Elsősorban a fokozott politikai és társadalmi nyomás miatt egyre népszerűbb téma a tőzegmentes termelés. Először, rövidtávon, érdemes a tőzegszegény termelésre összpontosítanunk. A termesztőközegben már most is jelen vannak alternatív összetevők, például kókusztőzeg, kéreg vagy farost. Termelőként tudnunk kell bánni ezekkel az alternatív anyagokkal, hozzájuk igazítani növényeink tápanyagpótlását és öntözését.

Ehhez nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt. Elég, ha példát veszünk a világ legnagyobb konténeres fatermelőjének számító Monroviáról (USA), ahol már évek óta kérget és farostot használnak, mert a tőzeg helyben nem elérhető, kanadai és európai behozatala pedig nagyon költséges. Megtanulták, hogyan használják ezeket a termesztőközegeket, és tőzeget csak speciális igényű növényekhez, például rododendronhoz, illetve szaporításhoz alkalmaznak. Ha ők meg tudták csinálni, Önnek is menni fog!

KÉSZÜLJÜNK FEL A TŐZEGSZEGÉNY MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSÁRA

4

Heinrich Lösing, Versuchs- und Beratungsring Baumschule (DE)

A termelők többsége tisztában van azzal, hogy mindannyiunknak hozzá kell járulnunk az öntőzővíz nitrogéntartalmának csökkentéséhez. Konténeres facsemeték és cserepes növények nevelése során különösen fontos, hogy nyomon kövessük a nitrátmennyiség alakulását. Tanulmányok szerint nem is maga a nitrát, hanem oxidációs folyamatának terméke, a nitrit az, amely nagy mennyiségben fogyasztva valószínűsíthetően rákkeltő anyag. Ezért létfontosságú, hogy ellenőrzésünk alatt tartsuk a víz nitráttartalmát.

Ehhez figyelmünket a különböző termelési tényezők felé kell fordítanunk: csökkenthetjük a műtrágyabevitelt, vagy korszerűbb gyakorlattal élve alkalmazhatunk lassú vagy szabályozott kibocsátású műtrágyákat, amelyek nitrogén- és egyéb tápanyagtartalma fokozatosan szabadul fel. Ezek a műtrágyák biztosítják a növények számára szükséges nitrogénmennyiséget, ugyanakkor megakadályozzák a nitrogénfelesleg kialakulását és kimosódását.

NITRÁTTARTALOM CSÖKKENTÉSE SZABÁLYOZOTT FELTÁRÓDÁSÚ MŰTRÁGYÁKKAL

1

LEFELÉ GÖRGETÉS

jövőbetekintő

INTÉZKEDÉS

amelyet már ma meghozhatunk

Miért várnánk a jövőre, amikor már ma tehetünk a változásért? A The Green Times magazin Európa négy különböző pontjain tevékenykedő szakértői által adott tippet tár olvasói elé, amelyek segítségével könnyedén fenntarthatóbbá és korszerűbbé tehetik termelésüket. Gondolatébresztő tanácsok!

A termelők többsége tisztában van azzal, hogy mindannyiunknak hozzá kell járulnunk az öntőzővíz nitrogéntartalmának csökkentéséhez. Konténeres facsemeték és cserepes növények nevelése során különösen fontos, hogy nyomon kövessük a nitrátmennyiség alakulását. Tanulmányok szerint nem is maga a nitrát, hanem oxidációs folyamatának terméke, a nitrit az, amely nagy mennyiségben fogyasztva valószínűsíthetően rákkeltő anyag. Ezért létfontosságú, hogy ellenőrzésünk alatt tartsuk a víz nitráttartalmát.

Ehhez figyelmünket a különböző termelési tényezők felé kell fordítanunk: csökkenthetjük a műtrágyabevitelt, vagy korszerűbb gyakorlattal élve alkalmazhatunk lassú vagy szabályozott kibocsátású műtrágyákat, amelyek nitrogén- és egyéb tápanyagtartalma fokozatosan szabadul fel. Ezek a műtrágyák biztosítják a növények számára szükséges nitrogénmennyiséget, ugyanakkor megakadályozzák a nitrogénfelesleg kialakulását és kimosódását.

NITRÁTTARTALOM CSÖKKENTÉSE SZABÁLYOZOTT FELTÁRÓDÁSÚ MŰTRÁGYÁKKAL

1

LEFELÉ GÖRGETÉS

Dr. Gianluigi Nario, Olaszország – a nitrogén- és műtrágyahasználat szakértője (IT)

Heinrich Beltz, Bad Zwischenahn-i kutatóközpont (DE)

Az utóbbi néhány évben szárazabb nyarakkal, ugyanakkor hevesebb esőzésekkel kellett szembe néznünk. Emiatt egyre fontosabbá válik a megfelelő vízgazdálkodás. A vízminőség, a vízelosztás és a vízelvezetés a jövőorientált kertészet kulcsa.

Hogyan ellensúlyozhatjuk a klímahelyzetet? Megfelelő vízgazdálkodással. Gyűjtsük a vizet, és gondoskodjunk a kútvíz jó minőségéről. Bizonyos esetekben ez azt jelenti, hogy le kell cserélni a kutakat, ha a belőlük nyert víz minősége nem megfelelő (például túl klóros). Esetenként pedig farost vagy kókuszalapú anyag használatával vagy hozzáadásával javíthatjuk táptalajunk vízelvezető képességét. Megfelelő vízgazdálkodást eredményezhet az is, ha konténeres termőterületünkbe befektetve lávaágyat vagy jó vízelvezető képességű, sekély termőterületet alakítunk ki.

TAKARÉKOSKODJUNK A VÍZZEL

2

Napjainkban az agrárágazatban mindenki drónokról és adatérzékelésről beszél. Rendelkezése állnak azonban kevésbé futurisztikus megoldások is, amelyekkel akár a mai naptól tökéletesíthetjük termelési gyakorlatainkat. Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy mit teszünk.

Ahogyan a mondás tartja: „a mérés tudás”. Kezdjünk el hát mérni! A termelőknek nincs szükségük költséges műszerekre ahhoz, hogy mérni tudják a sikeres növénytermesztés két alapvető tényezőjét: az öntözést és a tápanyagpótlást. Tudja, hogy négyzetméterenként hány mm vizet juttat ki, és mikor kell öntöznie? Képes előre látni, hogy mikor esik a legtöbb csapadék? Szokott mintát venni a virágföldből, hogy meghatározza annak tápanyagtartalmát?

Rendszeres adatgyűjtés révén felismerhetjük a tendenciákat, és rendkívül értékes ismeretekhez juthatunk. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az öntözési és tápanyagpótlási gyakorlatunk átalakításával megelőzzük a problémák kialakulását. De először el kell kezdenie az adatgyűjtést. Gyerünk, vágjon bele!

LEGYÜNK TISZTÁBAN AZZAL, MIT TESZÜNK: GYŰJTSÜNK ADATOKAT

3

Johan van den Broek, Delphy – Az élelmiszer- és virágtermesztés világszintű szakértője (NL)

Elsősorban a fokozott politikai és társadalmi nyomás miatt egyre népszerűbb téma a tőzegmentes termelés. Először, rövidtávon, érdemes a tőzegszegény termelésre összpontosítanunk. A termesztőközegben már most is jelen vannak alternatív összetevők, például kókusztőzeg, kéreg vagy farost. Termelőként tudnunk kell bánni ezekkel az alternatív anyagokkal, hozzájuk igazítani növényeink tápanyagpótlását és öntözését.

Ehhez nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt. Elég, ha példát veszünk a világ legnagyobb konténeres fatermelőjének számító Monroviáról (USA), ahol már évek óta kérget és farostot használnak, mert a tőzeg helyben nem elérhető, kanadai és európai behozatala pedig nagyon költséges. Megtanulták, hogyan használják ezeket a termesztőközegeket, és tőzeget csak speciális igényű növényekhez, például rododendronhoz, illetve szaporításhoz alkalmaznak. Ha ők meg tudták csinálni, Önnek is menni fog!

KÉSZÜLJÜNK FEL A TŐZEGSZEGÉNY MEGOLDÁSOK ALKALMAZÁSÁRA

4

Heinrich Lösing, Versuchs- und Beratungsring Baumschule (DE)